Csallóközi uti-képek szerzői III. rész

Mathédesz Lajos 2017-01-02
Csallóközi uti-képek szerzői III. rész

Csallóköz beutazására Ipolyi Arnoldot és Csaplár Benedeket elkísérte a Vasárnapi Ujság rajzolója is. Amíg a két tudós paptanár a csallóközi tájszólásokat, helyneveket, szokásokat, regéket, régiségeket, levéltári anyagokat és műemlékeket lejegyezet addig a rajzoló vázlatokat készített. Helyszíni vázlatait acélba metszette és a leírásokhoz mellékelte. Ezen cikkünkben ezen rajzok egy részét szándékozunk bemutatni kedves olvasóink számára.

1. A csütörtöki régi egyház

A csütörtöki régi egyház

Amint azt már korábban írtuk a Csallóközi uti-képek 1858 januárjától március közepéig 10 részben a Vasárnapi Ujság 1. és 11. számaiban sorozatban jelentek meg.
Az első szám, amely 1858. január 3-án jelent meg, a Felső Csallóköz északi része alcímet viselte (az első négy közlés is ezt a címet kapta). A bevezető részben felvázolják miért utazták be a Csallóközt illetve ismertetik utazásuk első néhány állomását. Az első részben Pozsonyt elhagyva Vereknye, Jóka, Pruk, Hidas és Éberhard leírását közlik. Ezen leíráshoz még nem készültek rajzok.

2. A gombai kastély

A gombai kastély

A második részben, amely egy héttel később január 10-én jelent meg már két képet is mellékeltek. Az illusztrációkon a csütörtöki templom és a gombai kastély ismerhető fel. Az útleírásuk ezen részében Féltől egészen Bélvattáig jutottak el. Az útjuk során megfordultak Vőkön, Csütörtökben, Szent-Erzsébeten, Gombán, Kis- és Nagy-Magyaron, Vattán,Olgyán és Bélvattán.

3. Illyésházy Mátyás sírköve

Illyésházy Mátyás sírköve

A folytatásban az útjuk leírását Illyésházától Karcsákig közölték. A szöveghez Illyésházy Mátyás sírkövének rajzát mellékelték.

A negyedik rész elején régi csallóközi kenyérsütő kemencéket írnak le, amelyekhez egy rajzot is mellékeltek. A leírásban említést tesznek Síposkarcsáról is, ahol látták és megörökítették az utókor számára Somogyi György síremlékét. A rész végére Karcsáktól egészen Nyárasdig jutnak, ahol elhagyták Felső-Csallóközt.

4. Csallóközi kenyérsütőkemence

Csallóközi kenyérsütő kemence

A folytatásban az Alsó- vagy Komáromi-Csallóközben utaztak tovább, így írásukat is ezen alcímmel látták el. Útjuk a Nyárasd, Nagymegyer, Csicsó, Füss, Kolosnéma, Kis- és Nagy-Keszi, Érseklél, Ekel, Aranyos, Komárom, Keszegfalva, Bálványszakállas, Gúta, Túri- és Apáca-Szakállos, Ekecs, Ócsa, Örs (Örsüjfalu) útvonalon folytatódott. A tudósokat kísérő művész a leírtak mellé a keszegfalvi zsilipet örökítette meg.

5. Somogyi György emléke Síposkarcsán

Somogyi György emléke Siposkarcsán

Az utazás hatodik része a Vasárnapi Ujság február 14-én megjelent 7. számában került publikálásra. Innentől kezdve az utolsó tizedig közlésik minden útleírás a Felső-Csallóköz déli része alcímet viselte. Ebben a részben Alistál, Mad, Várkony, Nyék, Pata, Patas, Patony és Bős leírását ismertették. A feljegyzésekhez pedig a bősi kastély rajzát mellékelték.

6. A keszegfalvi zsilip

A keszegfalvi zsilip

Az útleírás következő részében a szerzők nem csak a Csallóközben, hanem egy kicsit a Szigetközbe is átruccantak. A Szigetközben Héderváron fordultak meg, amely megihlette a papokat kísérő rajzolót, aki az utókor részére megörökítette báró Viczay Ádám síremlékét és a településen található kastélyt is. A Csallóközben Balony, Medve, Kulcsod, Baka, Landorgóc, Nádasd, Bodak, Dercsika településeken fordultak meg.

8. Báró Viczay Ádám síremléke Héderváron

Báró Viczay Ádám síremléke Héderváron

7. Böősi kastély

Bősi kastély

A folytatásban Bár, Felső-Bár, Bodó-Bár, Süly, Béketfalva, Lucsé, Egyház-Gelle, Nagy- és Kis-Szarva és Vajka emlékeit és nevezetességeit ismertették az olvasóval. Képmellékletként pedig a fölbári Feketeházat, Istvánffy Miklós lakóházát és a szarvai kastély rajzát közölték.

Az utolsó előtti részben az utazás Vajkától Csölösztőig tartó részét közölték. Az útjuk Vajkáról, Doborgaz, Szent-Antal, Bácsfa, Szent-Györgyur, Keszölcés, Tárnok, Nagy- vagy Egyház-Paka, Téjfau, Sámoth, Somorja érintésével Csölösztőig tartott. A leírást a vajkai nemesszék tanácsházának, a doborgazi pogány sírhalmok úgynevezett Tatárülés és Szent-Antal és a nagy-pakai templom képe színesítette.

9. Hédervári kastély

Hédervári kastéy

A befejező részben az utazás Gútortól Pozsonyig tartó szakaszát közölték illetve egy rövid alfejezetben, amely az Átalános átnézet címet viselte.

10. Istvánffy Miklós lakháza

Istvánffy Miklós lakóháza

Az alfejezetben az itt élő népek rövid leírását, szokásait, népviseletét, betegségeit és az általuk végzett munkákat összegezték. Szintén kitértek a tájra és a közművelődésre helyzetére is.

Az utolsó részben az útjuk Gútoron keresztül Szemet, Dénesdi, Misérd, Püspöki, Szunyogdi érintésével Vereknyén ért véget. Az írást két rajz színesítette, amelyeken a gútori Czilchert mintajuhászata és a püspöki templom felismerhető.

Hozzászólások

hozzászólás