Korabinszky János Somorja leírása V. rész

Mathédesz Lajos 2017-01-22
Korabinszky János Somorja leírása V. rész

A Pozsonyban 1786-ban megjelent Geographisch-historisches und Produkten-Lexikonban Somorjával kapcsolatban sok érdekeséget találhatunk. Korabinszky János Mátyás könyvében többek között a város vezetésére is kitér, amelyről a következőket jegyezte le:

“A helyi magisztrátus 12 személyből áll, közülük egy bíró és egy a jegyző. Ez utóbbinak van alárendelve két kamarás, egy porcióbeszedő, egy adománygyűjtő, továbbá két kapitány és két vásárbíró. Funkcionál a városban egy 24 tagú testület is, amelyet külső tanácsnak hívnak, s amely két, saját kebeléből választott gondnokkal képviselteti magát minden társadalom és gazdasági összejövetelen. A választásokra kétévenként Márkus napján kerül sor, s ezen a napon a polgárok zöme él is szabad választójogával. A választás zárójelenete abból ál, hogy az újonnan megválasztott bíró lábát háromszor a magasba emeli, miközben ugyancsak háromszor azt kiáltja, hogy bíró uram, bíró uram, bíró uram.”

Korabinszky a városházáról a következőket jegyeze le:

“A kis toronnyal ellátott városháza egy sarki épület e téren. Ebben az épületben őrizték régebben a megye foglyait, gyakran kényszermunkára is befogták őket. Ugyancsak itt található a néhány évvel ezelőtt díszesen kifestett ivószoba is, benne egy kerek kő látható. Ez a kő arról nevezetes, hogy az erre járó idegennek, utazónak, ha megtapintja ezt a követ, ingyen kenyeret és bort adnak. Ennek a szokásnak az emlékét őrzi a régi szólás: egy kerek kövön Somorján kenyér és bor kapható, ára csupán egy tapintás.

A város felső végén van a polgárságnak egy terme meg egy tanácsszoba, melynek falán I. József, VI. Károly, Mária Terézia és II. József arcképmásai láthatók. Rögtön a bejáratnál függ egy csupafény kép, amely egykori épületeket ábrázol füstben és lángokban, továbbá néhány lovon száguldó tatárt. A kép alján “Hallyad Somorja Kifs-Mezző Várossnak…” kezdetű költeménye (a költeményről és a festményről bővebben ITT olvashatnak – a szerkesztő megjegyzése). A bejárattól jobbra található a levéltár, melyben a vásárváros oklevelei, két zászló és egy alabárd maradtak fenn. Más régi írások között itt található Achmed Ollaj bég simontornyai török parancsnok 1669-ben kiadott, magyar nyelen írt 14 cikkelyek néven ismeretesek (a simontornyai bég törvénycikkeiről bővebben ITT olvashatnak – a szerkesztő megjegyzése).”

Hozzászólások

hozzászólás