Korabinszky János Somorja leírása VI. rész

Mathédesz Lajos 2017-01-24
Korabinszky János Somorja leírása VI. rész

Az 1786-ban megjelent Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon című kötetben sok érdekességet találhatunk városunkról. A szerző, Korabinszky János Mátyás, leírásában említést tesz a városban működő sörfőzdéről, lómalomról, sókimérőről, malmokról, postai szolgáltatásokról, az Arany Korona és a Zeiss vendéglőkről és a nyomdáról. Szintén kitér a várost övező ligetekre, erdőségekre. Korabinszky ezen dolgokról a következőket jegyezte le:

“A tanácsházzal átellenben van a városi sörfőzde , melyben rézlemezekből egy értékes malátaaszalót alakítottak ki. Ugyanebben az épületben egy lómalom is működik. Nem messze innen található az Arany Korona vendéglő.

1781-től működik egy pompás, egyemeletes épületben a postai küldemények gyűjtőhelye, amit Csallóköz részére létesítettek. Ez továbbítja a küldeményeket minden kedden és pénteken Pozsonyba, és ugyanakkor hozza is az ide címzetteket. A posztakocsival 15 forintért lehet Pozsonyba utazni, aki vissza is akar jönni a postakocsival, 30 forintot kell fizetnie. Ez a tarifa azonban csak az említett kézbesítő napokon érvényes, más napokon a szállításért felárat számítanak.

1771-ben az itteni születésűAndics László úr sókimérőt épített a városon kívül sík területen, ahol évente 5-6 ezer mázsa sót mérnek le és adnak el. A községi jövedékek évente 7000 forint körüli összeget tesznek ki.

Az elmúlt évszázadban a városnak volt egy jól felszerelt nyomdája, ami azzal az egyházi agendával bizonyítható, amelyet 1650-ben Wechelius Ambrus 12 példányban magyar nyelven itt nyomtatott ki.

A várost erdőségek és ligetek övezik. Van it többek között kőris-, tölgy-, éger-, rezgőnyár- és “tiendling”-fa. Ez utóbbiból van az a kis erdő, amely negyedórányi járásra van a várostól, és amelyet a helybeliek Pomlingnak neveznek. Pompás látvány a szemnek, ha a tiedling-fa gyümölcse érlelődni kezd, azért nyári időben, különösen vásár- és ünnepnapokon a város sok lakója keres itt felüdülést. Egy másik séta az ún. Jeruzsálembe visz mely Klédern (Csölösztő) faluval szemben van, a tiltott ökörlegelőn. Ezt útvesztőnek is nevezik, és negyed-, sőt félóra is kell hozzá, mire az ember az egészet bejárja. Aki azonban eltéveszti az utat, középütt a társaságtól három döngölést kap. Ennek a szokásnak az eredete ismeretlen, annyi azonban bizonyos, hogy nagyon régi somorjai hagyományt őriz. Nem messzire innen áll a Zeiss vendéglő, amely az illésházi grófi uradalomhoz tartozik. Közel a Dunához két csűr és 13 német mintára berendezett malom található, amelyek Somorjához tartoznak.”

Hozzászólások

hozzászólás