Dőrejárás Tejfalun

Méry János 2017-02-24
Dőrejárás Tejfalun

A farsangi szokások egyik, maszkos-alakoskodó adománygyűjtéssel egybekötött regionális variánsa. A 20. sz. elején még szinte mindegyik felső-csallóközi településen gyakorolták, majd fokozatosan visszaszorult. Napjainkban főleg Tejfaluban és szűkebb környékén (Bacsfa, Csölösztő, Doborgaz, Felbár, Éberhard, Gomba, Gútor, Olgya, Vajka stb.) él, nagyobbrészt felújított formájában. Az egész felvonulás, amely a második vh. utáni évektől a húshagyókedd előtti szombaton vagy vasárnapon, korábban húshagyókedden zajlott, Tejfaluban egy tréfás lakodalmi menetet jelenített meg. A fölvonulók házról házra haladtak, ahol étellel (főleg farsangi fánkkal) és itallal kínálták meg őket, ők meg némán táncoltak, bolondoztak. Az utcán is mókájukkal szórakoztatták a bámészkodókat. A fölvonulás után az adományokból (tojás, szalonna, kolbász stb.) mulatságot rendeztek. Khín Antal első (1935), majd Marczell Béla leírása óta (1975) a tejfalui dőrejárást több alkalommal is felújították, jelenleg idegenforgalmi látványosságként is szolgál. – Ir. Liszka József: Kimerevített hagyomány. Gondolatok a kisalföldi farsang némely megnyilvánulási formáiról. In: Liszka József: Bevezetés a néprajzba. A magyar néprajz / európai etnológia alapjai (2006); Gyökeres György – Ozogány Ernő: Tejfalusi dőrejárás (mon., 2013).

Aki csatlakozni szeretne a tréfás lakodalmi menethez, az holnap reggeltől megteheti! 🙂

A 2013-as ünnepi felvonulás különlegessége volt, hogy a jeles alkalomra a somorjai Méry Ratio Kiadó megjelentette erről az évezredes népszokásról szóló reprezentatív albumát, Ozogány Ernő ismertetőjével és a közelmúltban elhunyt Gyökeres György nagyszerű fotóival. Erről bővebben I T T olvashat.

Hozzászólások

hozzászólás