Gútoron töredékesen maradt meg a Szent László legendát ábrázoló freskó

olvasó 2017-02-27
Gútoron töredékesen maradt meg a Szent László legendát ábrázoló freskó

Gútor ősi temploma már azzal felhívja magára a figyelmet, hogy ferde a tornya, annyira, hogy az messziről is feltűnik. A Szent Kereszt-templom középkori freskóit néhány évtizede fedezték fel, azt ugyanis az átalakítások során, ahogyan más templomok esetében is, lefestették. Ennek ellenére jól kivehető többek között a Szent Lászlót ábrázoló két freskó is.

15542144_1224202747645758_8823177268141981153_nA magyar népmondák és egyházi legendák legnépszerűbb alakja Szent László király, aki az első szentté avató királyunk is volt, hiszen ő kezdeményezte István király, Imre herceg, Gellért püspök és két zobori remete, András és Benedek szentté avatását. A legendák nagy része azonban későbbi korokban keletkezett, és nagyon sok van belőlük, némelyek a templomi falfestészetre szintén hatással voltak. Az egyik ilyen látható a gútori templomban is. A legenda szerint a kunok megfutamodnak László király serege elől. Miután az uralkodó üldözőbe vesz egy kun lovast, de észreveszi, hogy az egy magyar leányt hurcol magával. A lány felszólításra lerántja magával a kunt a földre, majd az ellenfelek birkózni kezdenek. A lány azzal segít a királynak, hogy elvágja a kun vitéz Achillesz-inát, ezek után pedig le is nyakazza. A jelenet után a lány az elfáradt Szent László fejét ölébe veszi.

Oldalról nézve a gútori templom olyan, mintha az egész építmény ferde lenne, a tornya ugyanis egy árvíz következtében elferdült, ennek köszönhetően szépsége még különlegesebb. A szakértők szerint az egyik legszebb román kori emlékünk. A települést először 1249-ben, más adatok szerint 1244-ben említik az oklevelek, amikoris a helyi nemesi Gutori család birtoka volt. A falu templomát a 13. században építették, egy 1284-es oklevélben már említik a Szent Kereszt-templomot is.A-kibontott-Szent-László-freskó-Gútoron

„A szentély, a diadalív és a hajó falát is freskók díszítik, ismert ikonográfiai rendszert alkotva. A freskók korát a 13. század végére teszik. Feltárásuk 1979 és 1981 között történt” – olvasható a román kori templomról Kovács László és Görföl Jenő A magyar szentek ábrázolása című könyvében.

A hajó északi oldalán és néhány helyen a szentélyben is gótikus jegyeket mutató freskókat láthatunk. A szentély mennyezetén látható a Maiestas Domini, azaz Isten dicsősége képkompozíció. A templomhajó nyugati falán található Kálvária-kép a korábbi freskók közül való, valószínű, hogy 1350 körül készült. A templomban megtaláljuk a Szent László legenda freskóciklust is, amely 1370 körül készülhetett. Kovács László szerint ennek az az érdekessége, hogy az egyes jelenetek képi ábrázolása nem lineárisan, hanem egymás fölött helyezkedik el, ezek az üldözés és a birkózás jelenetét örökítik meg. „László Gyula szerint ez a változat az 1488-ban Augsburgban kiadott Thúróczy Krónika címlapábrázolásával hozható összefüggésbe” – tudjuk meg Kovács László és Görföl Jenő Középkori templomok Pozsony vármegyében című könyvéből.

A freskót az 1979-1981 közötti restauráláskor bontották ki, a legjobban az üldözési kép kibontása sikerült, elöl a menekülő kun lovas vágtat, akit Szent László üldöz fehér lován. A kun harcos fején süveg van, László királyén valószínűleg korona. A jelenet fölött a birkózás jelenetét láthatjuk, és azt, ahogyan egy lány bárddal vág a kun lábához. Ez a kép nagyon rossz minőségű, restaurálása nem sikerült, ezért keveset látni a faliképből. Mindennek ellenére, a kun lovának kecses ábrázolásából arra lehet következtetni, hogy a Szent László legenda képi ábrázolásának nagyon szép gótikus maradványait látni a csallóközi falu templomában.

Neszméri Tünde, Felvidek.ma

 

 

Hozzászólások

hozzászólás