Országot járni, világot látni – beszámoló

olvasó 2017-03-05
Országot járni, világot látni – beszámoló

Február 23, Mátyás napjának előestéjén került sor a somorjai Mozi klubban az „Országot járni, világot látni- Babba országkerülő zarándoklat a Mátyás hagyomány tükrében” címet viselő előadásra.

Huszár Andrea Magdolna szobrászművész, népmesekutató Mile Zsigmond Zsolt költő, zenésszel karöltve 2015 nyarán egy négy hónapos zarándoklat során megkerülte a Kárpát-medencét, bejárta a magyarság szent helyeit, felelevenítve a régi országkerülés, határkerülés szakrális hagyományát.  A Visegrádon élő és alkotó művészpár az előadás során e zarándoklat élményeit osztotta meg az érdeklődőkkel. Útjuk során a Boldogasszony, Babba Mária tisztelete, a tündérmesék világa, a Mátyás hagyomány és a pálos szerzetesrend szent helyei mentén tájékozódtak: e hagyományokkal- mint kiderült- keresztül-kasul át van szőve a Kárpátok koszorúi által őrzött (nemcsak) magyarlakta vidék.
Az előadást a zarándoklat egyes helyszíneinek fotói tették átélhetőbbé a közönség számára. Egy-egy videóinterjú is bekerült az előadás anyaga közé, hiszen az út során a művészek nem mulasztották el gondosan dokumentálni a fontos találkozásokat, beszélgetéseket. A néprajzi gyűjtés során főként idősebb emberek, a hagyományok „élő fái” szólaltak meg, osztották meg nemzedékek átöröklődött bölcsességét az adott témában. Mile Zsigmond lantgitár-játékával színesítette az előadást.
A zarándoklat a pünkösdi csíksomlyói búcsúval vette kezdetét, ahol a művészek egy jurtában állították ki a magukkal hozott anyagot, amit aztán útjuk során, lehetőségeik szerint több helyen is bemutattak: többek között a magyar Szent Korona részletfotóit és Huszár Andrea Magdolna faragott alkotását, a Mátyás oltárt. Ugyanitt a zarándokokat áldással indította útjukra Daczó Árpád Lukács atya.
Csíksomlyóból az út Moldovába, a csángók földjére vezetett, ahonnan az ezeréves határ mentén déli irányba folytatódott, Szerbián és Horvátországon keresztül. Ezután Őrvidék és Felvidék következett, majd Kárpátalja után Csíksomlyóban zárult be a kör. A zarándokok számára Daczó Árpád Lukács atya Csíksomlyó titka Babba Mária kultusszal foglalkozó könyve és Gyöngyössi Gergely: Arcok a magyar középkorból pálos szerzetesrend történetéről szóló könyvének helyleírásai adták meg az utazás sarkalatos pontjait. Természetesen a szent helyek mindig új találkozások és ismeretségek, szimbolikus történések forrásai voltak: sokszor a helybeliek tanácsára hagyatkozva, vendégszeretetüket élvezve folytatták a nem kevés viszontagsággal, ámde annál több lelki tartalommal bíró útjukat.
Az utazás az élmények mellett érdekes felismerésekkel járt: A Babba-kultusz, a Boldogasszony tisztelet és tündérmese hagyomány, a pálos rend helyei sokszor összefonódtak, az Istenanya jelét hordozza az egész Kárpát-medence.
Több, a hallgatóság számára eddig ismeretlen magyar vonatkozású helyszínről számolt be a művészpár: az ezeréves határ mentén majdnem elfeledett vagy csupán a népemlékezetben őrzött mondák, mesék, helyek, hagyományok idézték vissza és őrizték rendületlenül a régebbi korok mély lelkiségét, vallásos áhítatát.
A felvidéki helyszínek közül Máriavölgy és Bacsfa-Szentantal kegyhelyei után Somorján kötöttek ki a művészek, ahol mind a Mária-tisztelet, a tündérmesék, mind a Mátyás hagyomány jelenlétét megtapasztalhatták. Innen Zoboralja felé utaztak tovább.
Az előadás során érdeklődők figyelmét felhívták arra az idő-és térbeli kulturális folytonosságra, aminek magyarként örökösei vagyunk. Huszár Andrea elmondta, a csallóközi helységnevek rengeteg ősi hagyományt, a történelmünk szeletét őrzik: a helyiek feladata ezek megismerése és ápolása.

Méry Beáta

Hozzászólások

hozzászólás