Március 15: megemlékezés, szentmise és színdarab a nemzeti ünnepünkön

Méry János 2017-03-07
Március 15: megemlékezés, szentmise és színdarab a nemzeti ünnepünkön

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált, melyről évente több millióan emlékezünk meg a Kárpát-medencében.

Így teszünk minden évben Somorján is, hiszen hosszú évek óta a Pipagyújtó emlékműnél emlékezünk 1848 márciusának idusára és szabadságharcunkra.

Az esemény szervezője idén is a Csemadok somorjai alapszervezete, az esemény szónoka pedig Óváry Péter, a Madách Imre Gimnázium igazgatóhelyettese lesz.

“1848 jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy az akkor megfogalmazott követelések ma sem vesztettek aktualitásukból, lásd: sajtószabadság, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség, másrészt a szabadságharc megmutatta, hogy a politikai-katonai katonai vezetők a közös cél érdekében képesek voltak összefogni a nemzetet a jelentős véleménykülönbségek ellenére is. 1848 hősei a mi sorsunkat is befolyásoló tetteket hajtottak végre, ezért illeti tisztelet emléküket.” – mondta Péter, aki egyébként történelmet tanít a somorjai gimiben.

A megemlékezés után idén hosszú idő után először ünnepi szentmisére is sor kerül a Nagyboldogasszony Plébániatemplomban 18 órától. A szentmisét a márciusi események hőseiért ajánlják fel.

A szentmise után pedig a kultúrházba invitáljuk a nagyérdeműt, ahol a Görgey c. színdarabra kerül sor, a Jászai Mari-díjas Dráfi Mátyás főszereplésével.17155536_621606908039298_8875758925209986743_n

A FACEBOOK esemény itt érhető el:  https://www.facebook.com/events/1469910629686361/ 

A színdarab Görgey Artúrról szól, akit Dráfi Mátyás színművész-rendező alakít. Mi is történt Világosnál? A Görgey Artúr (1818.I.30 – 1916.V.21.) hadseregparancsnok által vezetett, közel 30 ezer fős magyar fősereg 1849. augusztus 13-án a Világos melletti szöllősi mezőn feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt. Ez azt jelképezte a nemzetközi közvélemény számára, hogy Magyarország csupán a túlerő előtt hajolt meg, de nem adta fel az 1848-as elveit

Page1

 

Hozzászólások

hozzászólás