A kitelepítések 70. évfordulójára emlékeztünk szerdán+GALÉRIA

somorja.sk 2017-04-14
A kitelepítések 70. évfordulójára emlékeztünk szerdán+GALÉRIA

A Csemadok Somorjai Alapszervezete és a Via Nova – Új Út Somorja megemlékezést szervezett a Felvidékről Kitelepített Magyarok Emléknapja alkalmából.

70 éve, azaz 1947. április 12-én a mátyusföldi Nagymácsédról, Nagyfödémesről valamint a Garam menti Tergenyéről indult el az a vonatszerelvény, melyen a kitelepítésre ítélt magyarokat szállították Magyarországra. Ezzel kezdetét vette a szlovákiai magyarok Magyarországra való áttelepítése, a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény értelmében.

A megemlékezés 18:45-től kezdődött, melyen fellépett a Híd Vegyes Kar, Kovács Koppány, a Tündérrózsa énekegyüttes és a Duna Folk Band, valamint Bauer Edit, Csicsay Viktória, Bárdos Gábor és Batta Gergely.

Méry János, a megemlékezés felvezetőjében elmondta:

“Sokan kérdezik tőlünk, hogy miért emlékezünk. Megint mások, hogy mire jó ez. Azt gondoljuk, hogy szembe kell nézni szüleink és nagyszüleink tragédiájával, beszélni kell róla, emlékezni és emlékeztetni kell. Tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy voltak idők, mikor csupán a magyarsága miatt hurcolták meg a felvidéki magyart.”

Majd azt is hozzátette, hogy a kerek évforduló alkalmából több, a kitelepítésekkel kapcsolatos esemény is lesz városunkban.

“Somorjai és pozsonyi képzőművészek szabadbeadásos kiállítást szerveznek, melynek védnöke a Szövetség a Közös Célokért és a Pozsonyi Magyar Galéria. A Via Nova Ifjúsági csoport és a Somorja hangja PT több szervezettel együttműködve emlékművet állíttat, melynek finanszírozását közadakozásból szeretnénk megoldani.”

Csicsay Viktória és Batta Gergely a kitelepítések menetét olvasta fel, Bauer Edit, helyi önkormányzati és volt európa parlamenti képviselő, valamint Bárdos Gábor, polgármester pedig Fábry Zoltán A vádlott megszólal című művéből olvasott fel részleteket.

A megemlékezés szónoka Csonka Ákos, a Via Nova – Új Út alelnöke volt.

Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt száz év legtraumatikusabb aktusa az 1947-48-ben végbement kitelepítések és a csehországi deportálások voltak, hiszen a felvidéki magyarságnak a háború utáni “béke” hozta el a tragédiát. Hogy fűtetlen marhavagonokba rakták őket 40 kilós csomagjukkal, miközben a zsidókat ért tragédia után két évvel azt sem tudták, hova viszik őket. Majd, mint a ragszolgákat állították ki a piacra s tapogatták le őket.

“Meg lehet ezt bocsátani? Talán meg, sőt keresztényként kötelességünk is, de elfeledni sosem lehet! Mint ahogy azt sem, hogy immár 97 éve feszítettek minket keresztre, próbálnak megtörni bennünket, elidegeníteni egymástól, szembeállítani egymással, megmérgezni lelkünket, s egymásnak uszítani. Magyart a magyarral.”

A szónoklat után koszorúzás következett, majd a történelmi egyházak képviselői, Fördös Jana, György András  és Myjavec Pál mondták el gondolataikat a kitelepítésekkel kapcsolatban.

A megemlékezés végén pedig a Híd vegyes kar és a jelenlévők elénekelték a himnuszt!

A magyar Országgyűlés 2012 decemberében, a 86/2012 (XII. 7.) sz. határozatával nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává április 12-ét. A beneši dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból mintegy 100 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra.

 

Hozzászólások

hozzászólás