Napi evangélium – 2017. december 3. – Advent 1. vasárnapja

Varju Péter 2017-12-03
Napi evangélium – 2017. december 3. – Advent 1. vasárnapja


Abban az időben Jézus így tanított: Vigyázzatok és virrasszatok! Nem tudjátok, mikor jön el az idő. Az idegenbe induló ember is, amikor otthagyja házát, szolgáira bízza mindenét, és mindegyiknek kijelöli a maga feladatát; a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon. Legyetek hát éberek! Mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura: lehet, hogy este vagy éjfélkor; kakasszóra vagy reggel. Ne találjon alva benneteket, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Virrasszatok!

Mk 13,33-37

Elmélkedés:

Ismered a holnapot?
Olyan világban élünk, amely nem ismeri a holnapot. A múltat már régen elfelejtette. A gyökerek, az emlékek, a hagyományok már nem jelentenek értéket. A múltbeli események már kevésbé adnak viszonyítási pontot. Minden, ami megtörtént, szinte rögtön feledésbe merül, elmúlt, már nem érdekes többé. Olyan világban élünk, amely nem ismeri a holnapot. A jelent még ismeri. Élj a mának, a pillanatnyi örömöknek! – hangoztatják sokan. Keresd a jelen boldogságát, szerezz élményeket, ez teszi boldoggá az életedet – mondogatják főként a fiatalok. Olyan világban élünk, amely nem ismeri a holnapot. Nem gondol előre, nem tervez előre. A holnapot nem ismerő emberek világa káosz és sötétség, kilátástalanság és reménytelenség.
Az advent mindig elgondolkodtat minket az időről, az idő múlásáról, a múltról, a jelenről és a jövőről. És talán ez utóbbi a legfontosabb. Elgondolkodni a jövőről, a jövőben várható, bekövetkező eseményekről. Az advent mindig előre irányítja tekintetünket a jövő felé. A jövőbeli esemény, amit várunk, a karácsony, Jézus születésének napja. Oktalanság volna azt állítanunk: de hiszen ez egy múltbeli esemény! Ez már egy ősrégi történet, kétezer éves sztori. Oktalanság volna azt állítanunk, hogy karácsonykor csak egy múltbeli eseményre emlékezünk, annak szépségét próbáljuk felidézni, azt, hogy Jézus megszületett egyszer régen. Kész csoda, hogy ennyi idő után is vannak még olyanok, akiknek fontos ez a múltba vesző történet. A hívő ember másként gondol a karácsonyra és éppen emiatt tekint nagy lehetőségként az adventi időszakra. A keresztény ember hiszi, hogy az Úr születése minden esztendőben megismétlődik, ez egy jövőbeli esemény, amely néhány hét múlva ismét meg fog történni. Jézus Krisztus újra megszületik az emberi szívekben, újra eljön ebbe a világba. Éppen ezért ne beszéljünk Jézus születéséről úgy, mint egyszeri történelmi eseményről, amelynek ismerjük a dátumát, de ennél többet nem jelent számunkra.
Ma advent 1. vasárnapja van. Elindulunk adventi utunkon, megkezdődik számunkra a karácsonyi előkészület. Ha az adventi készület csak azt jelenti, hogy ezekben a napokban felidézzük azt, hogy az Úr egyszer, régmúlt időkben eljött, akkor még nagyon keveset tettünk. Akkor még keveset értettünk meg Isten titkaiból, aki szüntelenül közeledik, eljön hozzánk. Tovább kell lépnünk a múltról való merengésnél és tovább kell lépnünk a jelen valóságánál és a jövőbe kell tekintenünk. A jövő felé kell fordulnunk, hogy ki tudjunk lépni a jelen sötétségéből és reménytelenségéből. Mert ez a jövőbeli esemény, az Úr újbóli megszületése világosságot támaszt körülöttünk és reményt ébreszt bennünk.
A mai vasárnap evangéliumában ezt olvassuk: „Vigyázzatok és virrasszatok! Legyetek hát éberek! Mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura!” A virrasztás és az éberség azt jelenti, hogy valaki egy jövőbeli eseményre készül, azt várja. Az előttünk álló heteket próbáljuk meg arra felhasználni, hogy tisztázzuk magunkban kit is várunk, kinek a jövetelére készülünk? Próbáljuk megérteni, hogy mit akar nekünk hozni, mivel szeretne minket megajándékozni a kis Jézus? Az örökkévaló Isten arra készül, hogy újra belépjen az emberi időbe. Segít minket helyesen értékelni a múltat, erőt ad a jelen mindennapi küzdelmeihez és új értelmet ad jövőnknek.
© Horváth István Sándor

Imádság: 

Mindenható Istenünk! Te azt akarod, hogy minden gyermek boldog felnőtté váljon. Add, hogy gyermekeink ne csak testben, hanem lélekben is növekedjenek, felnőtté váljanak! Add, hogy gyermekeink az ismeretek elsajátítása mellett hitükben is napról napra fejlődjenek! Ültesd el lelkükben Igéd magjait, adj nekik erőt, hogy életükben hűségesek legyenek hozzád, és majd egykor felnőttként ők is továbbadják gyermekeiknek a hit igazságait! Segítsd őket, hogy gyermekként és felnőttként országod építésében munkálkodjanak!

Hozzászólások

hozzászólás