A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt

somorja.sk 2017-12-13
A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt

Esterházy Jánost apja korai halála miatt édesanyja, egyedül nevelte. A tőle kapott mély istenhit egész élete során elkísérte, s a vegyes lakosságú szülőhely is, ahol az itt élő szlovákok nyelvét a  már gyermekkorában megtanulta. Sosem nyugodott bele az igazságtalan trianoni békediktátumba, ezért mikor 1919-ben, az új Csehszlovákia kormányrendeletei miatt az Esterházy család egzisztenciálisan is nehéz helyzetbe került, Ő a kisebbségi létben maradást választotta, pedig a családnak a Csonkaországban is voltak területei. (…)

(…) Sokat gondolkodtam, írjak-e az október 29-i, a nemeshódosi eseményekről. Végül a sok gyűlölködés, és szándékos ferdítés miatt úgy döntöttem írok.

„Tegnap Esterházy, ma Horthy, Holnap Szálasi”? – olvastam október 29-én vasárnap a nemeshódosi református templom előtt összegyűlt 30-40 ember közül egy-kettő által tartott táblákon lévő feliratot. Esterházy János ma is háborús bűnös a szlovák álláspont szerint. (Malina Hedvig is magát verte meg szerintük, de ez attól még hazugság). A kommunista diktatúra Horthy nevét is több mint 50 éve mocskolta, elhallgatva érdemeit, melyek nélkül ma Magyarország nem létezhetne. De hogy a tüntetést megszervezők e két óriási államférfit és talpig becsületes embert Szálasival említik egy lapon, az tűrhetetlen. (…)

(…) A mindig jó kedélyű, a cigányzenét és a vigasságot kedvelő Esterházy egyébként már fiatalon a szlovákiai magyarság pártok feletti összefogásának lehetőségeit hirdette.

Eszterházy 1935-ben lett ellenzéki képviselő, aki a magyar kisebbség érdekeinek védelmezője és a fennálló igazságtalan viszonyok kemény bírálója volt. 1936-ban az Egységes Magyar Párt elnöke lett. Beneš elnök Esterházy pártja számára kormányzati szerepet, neki pedig tárca nélküli miniszteri posztot ajánlott fel, ő azonban ezt visszautasította, hogy a kormány előbb tegyen érdemi változtatásokat a kisebbségekkel szembeni politikájában, mert addig, ő nem kívánja nevét adni a magyarellenes politikához.

1938-ban, az első bécsi döntés után, Kassa képviselőjeként bejelentette: ő a visszacsatolás ellenére Szlovákiában marad, s a határ túlsó oldalán rekedt, mintegy 65-70 ezer magyart kívánja képviselni a fasiszta Tiszo-féle Szlovákiában, pedig Magyarországon felsőházi bársonyszék s tárca nélküli miniszteri poszt várt volna rá. Ez bizony ma szinte elképzelhetetlen erkölcsi tisztaságra vall.

Az önálló Szlovákia parlamentjének egyetlen magyar képviselőjeként védte az üldözött szlovákiai magyarokat, szlovákokat, cseheket és zsidókat is. Emellett mindvégig hirdette a magyar–szlovák egymásrautaltságot és sorsközösségüket.

Esterházy sohasem vált náci ideológia kiszolgálójává. 1942. május 15-én, a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt.

Zsidókat bújtatott, sőt hamis útlevéllel üldözött zsidók tömegét juttatta át a magyar–szlovák határon.  Azért, mert míg Szlovákiában 1942-ben már az összes zsidót elhurcolták, Horthy Magyarországán 1944 márciusáig a zsidók legnagyobb biztonságban voltak, a környező országok közül. Mindezek ellenére a Grófot a háború után mégis letartoztatták, s a gulágra hurcolták. A csehszlovák hatóságok távollétében halálra ítélték, majd “kegyelemből” életfogytiglanra mentették.

(…) Sokan azt tartják Horthy legnagyobb bűnének, hogy 1944 márciusában, a német megszállás után nem mondott le a kormányzóságról, asszisztálva ezzel a megszálláshoz. Kevesen tudják, de ekkor több zsidó szervezet is arra kérte az agg kormányzót, hogy maradjon posztján, mert tudták: ha lemond, szinte egyből Szálasi vette volna át a hatalmat, megpecsételve ezzel a budapesti zsidóság sorsát is. Azzal viszont, hogy Horthy a helyén maradt, Európában példa nélküli módon le tudta állítani a deportálásokat, megmentve 250 000 életet.

Horthy Miklós bevonul Budapestre

Horthy Miklós tengerészként bejárta az egész világot. Ferenc József hű szárnysegédje volt, az otrantói tengeri csatában eszméletének elveszéséig legendásan vezette a Novara gyorscirkálót, 1919-ben bevonult a Tanácsköztársaság miatt és román megszállástól meghasonlott Budapestre, majd a két világháború között egy megcsonkított országból, mely halálra ítéltetett, Európa egyik legjobban fejlődő államát hozta létre olyan államférfiakkal együttműködve, mint Bethlen István, Teleki Pál, Klebersberg Kuno, stb.

(…) A pár tüntető hodosi lakos felült az országos magyar? sajtó uszításának, füttykoncerttel, trágársággal, és sértegetéssel próbálták megzavarni az ünnepi istentiszteletet, miközben tudták, hogy az egyházi vezetés akarata miatt, úgysem helyezik talapzatára a Kormányzó Úr szobrát. Ráadásul a tiltakozók egy dologban tévednek. Bár a református közösség a hodosi közösség része, a templom és a területe magánterület. S a helyi egyház dolgairól a presbitérium dönt, akik viszont tudtommal hodosiak. Vajon a tüntetés külső, azaz nem hodosi szervezése nem zavarta az illetőket?

Talán el kéne fogadni a hitüket gyakorlók döntéseit, mert azért a tüntetők és az őket irányítók sem hiszik, hogy a helyi lelkészasszony azért akart Horthy Mikósnak szobrot állítani, mert háborús bűnös, gyilkos vagy diktátor lett volna. Mert akkor a nürnbergi perben biztos elítélik.

(…) Esterházy János 56 éves korában, 1957. március 8-án, 12 évnyi rabságban eltöltött súlyos szenvedés után halt meg a mírovi politikai foglyok börtönében, Csehországban. Szlovákiában máig hazaárulóként, fasiszta háborús bűnösként tartják számon.

Horthy Miklós az 1956-os forradalom eltiprása után, 1957. február 9-én, 88 évesen halt meg a portugáliai Estorilban. Élete utolsó éveiben többek között ifj. Chorin Ferenc, zsidó nagyiparos által létrehozott alapítvány támogatta, a Horthy család kenderesi birtokán, a Kormányzó sírjánál pedig a következő feliratok olvashatók:

„Egy Hálás Magyar zsidó a sok közül.“ és A hálás zsidóság.“

Méry János

Megjelent a Csallóköz hetilap 45. számában, 2017. november 8-án

Hozzászólások

hozzászólás