István napi (egykori) népszokások

olvasó 2017-12-27
István napi (egykori) népszokások

István napja egészség és termésvarázsló nap. Ettől a naptól újévig járnak a regösök. Az általuk kántált énekszövegben a téli ünnepkörrel kapcsolatos emlékek, keresztény jelképek keverednek az ünnepi köszöntővel és a házigazdának szóló jókívánságokkal. A regölés a karácsonyi és újévi köszöntés.

István napjától,  azaz december 26-tól újévig, néhol vízkeresztig regölnek: a legények és a felnőtt férfiak házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. A regösök általában kifordított báránybőr bundát viseltek, láncos bottal és köcsögdudával felszerelve mentek a lányos házakhoz.

A házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket. Ezután  köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról. Elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és hogy ők István király szolgái. Zárásul a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak.  Ezután fiatalokat párosítottak össze, egy leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.

Távozáskor megveregették a gerendát, hogy áldás szálljon a házra. Hittek a regölés erejében,  az ekkor felvert port bekeverték a vetőbúza közé  esetleg a tyúkok ételébe, hogy jól tojjanak a következő évben. A regölésért elvárták a jutalmat: sonkát, kolbászt, bort, pénzt, merthogy fele a gazdáé de fele a regösöké.

Máshol “istvánoltak”, köszöntve az István nevű barátokat, rokonokat, gazdákat. Számos helyen táncot,

FOLYTATÁS ITT:

http://www.korkep.sk/cikkek/kultura/2017/12/26/istvan-napi-egykori-nepszokasok 

 

Puntigán Józse, körkép.sk

Hozzászólások

hozzászólás