Bauer Edit: A folyamatos fejlesztésekben hiszünk

olvasó 2018-04-16
Bauer Edit: A folyamatos fejlesztésekben hiszünk

Több szempontból is érdekes hely a dél-szlovákiai magyarság nyugati végvárának számító Somorja. Egyrészt azért, mert a városban megjelent fejlesztéseknek köszönhetően olyan növekedési pályára állt, amely nála csak lényegesen nagyobb településekre jellemző, másfelől meg, mert mindezek ellenére is sikerült megőriznie kisvárosi jellegét, hangulatát. Nem utolsó sorban: Somorja az ország, sőt Európa azon kevés települése közé tartozik, amelynek népessége – fittyet hányva minden, korunkra és a földrajzi térségre jellemző tendenciának – folyamatosan gyarapszik. Ez persze egy sor olyan, szociális jellegű kérdést vet fel, amelyre nem egyszerű megtalálni a kielégítő választ. Bauer Edit, a városi képviselő-testület lakás-, szociális- és egészségügyi szakbizottságának elnöke szerint az elmúlt évek Somorján elsősorban az egyensúly kereséséről szóltak.

Somorja sokak szemében amolyan „sportvárosnak”, újabban meg kulturális központnak számít, tekintetbe véve mindazokat a rendezvényeket és lehetőségeket, amelyeket kínál. Mennyire nehéz ezzel felvenni a versenyt?

Rendkívül nehéz, ugyanakkor nem biztos, hogy fel kell. De tudatosítanunk kell, hogy egy város nem csak erről szól. Az elmúlt években éppen a szociális szféra volt az a terület, ahol új célokat fogalmaztunk meg, ahol úgy gondoltuk: tovább kell lépnünk, és másképp kell megfogalmaznunk önmagunkat és a stratégiánkat. Ebből a gondolatmenetből született meg az új közösségi terv, amely már nagyobb hangsúlyt fektet a szociális infrastruktúrára. Nyilván nem sikerült minden célkitűzését valóra váltanunk, de sok területen értünk el látványos vagy éppen kisebb sikereket, míg mások megvalósítása várat magára.

Mit vet fel Somorja esetében az a tény, hogy a lakosság száma, ha nem is markánsan, de folyamatosan növekszik?

A létszámbeli növekedésen kívül azt, hogy a lakosság szerkezete is változik. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy az idősebb generáció képviselőinek száma látványosan emelkedett az elmúlt években, hanem megjelent egy aránylag erős gyermek-korosztály is. Egy önkormányzatnak kötelessége valamennyi korosztály számára biztos hátteret teremteni. Mintegy erre reagálva adtuk át 2016-ban az Ambrózia Idősotthont, illetve napvilágot látott egy nappali ellátóközpont létesítésének tervezete is. Utóbbit – a vonatkozó jogszabályok módosulása miatt, amelyek gyakorlatilag fenntarthatatlanná teszik ezeket az intézményeket – nem sikerült kiviteleznünk, de megkezdődött az úgynevezett gondozószolgálati ház építése.

Nem is olyan rég az önkormányzatok még az óvodák bezárására kényszerültek, majd jött a demográfiai „boom”, és kiderült, kevés a férőhely az ovikban. Hol tart most Somorja e téren?

Óvodáink teljes kapacitással működnek, a növekvő igényre pedig azzal próbálunk reagálni, hogy folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük ezeket az intézményeket. Az önkormányzatnak több olyan sikeres projektje volt, amelyeknek köszönhetően növelni tudtuk ezen szolgáltatásunk színvonalát. Idén egy újabb, nagy léptékű beruházás valósul meg. Ugyanakkor időszerűvé vált, hogy a bölcsődei elhelyezés kérdéskörével is foglalkozzunk. Városunkban pillanatnyilag nem működik ilyen létesítmény, jóllehet igény van iránta. Személy szerint az alacsony gyereklétszámmal dolgozó bölcsődék létesítését pártolom, amelyekben családias körülmények közt folyik a legkisebbek gondozása, nevelése. Valószínű, hogy ebbe az irányba kell majd elmozdulnunk.



Számos jó és működő példa van arra, hogy az önkormányzatok a harmadik szektor bevonásával igyekeznek választ találni a szociális téren felmerülő kérdésekben. Mennyire támaszkodhat Somorja önkormányzata a civilikre?

Az önkormányzatnak e téren jelentős előrelépést sikerült tennie, mivel szorosabbra fűzte együttműködését az Ain Karim Polgári Társulással, amely felvállalta a hátrányos helyzetű emberek, családok gondozását. Ezen kívül is sok jó tervünk volt: úgynevezett élelmiszerbank létrehozása, illetve hűtőszekrény elhelyezése a városban, amelyben lakosaink becsomagolva elhelyezhették volna a megmaradt élelmiszert. Sajnos a higiéniai előírások annyira szigorúak, hogy egyiket sem sikerült megoldanunk, de nem adtuk fel.

Szociális taxi, babaköszöntő, akadálymentesítés – ezek a szociális szférát érintő témák pörögtek leggyakrabban a somorjai közbeszédben. Hol tart mindezek megvalósításában az önkormányzat?

A szociális taxival félig adósok maradtunk. Találtunk ugyan beszállítót a szolgáltatásra, ám mivel nem helyi, hanem bősi vállalkozóról van szó, ez jelentősen növelné a költségeket. A helyzetet orvosolandó, tárgyalásokat folytatunk a somorjai taxisokkal, így végül remélhetőleg elérjük azt, hogy szolgáltatásuk megfizethető legyen, és az idősebbeknek ne kelljen bottal, mankóval kilométereket gyalogolniuk az orvoshoz. Az akadálymentesítés kapcsán megemlíteném, hogy a művelődési központban üzembe helyeztünk egy úgynevezett lépcsőjárót, amely, bár nem egy látványos beruházás, sokak életét megkönnyíti. Ugyanez érvényes a járdák akadálymentesítésére is, ami a város központjában és több pontján is megtörtént, bár e téren még vannak kiaknázatlan tartalékaink. Mindenesetre előrelépésnek tekinthető, hogy az új vagy a felújított járdaszakaszok már így készülnek városunkban. A babaköszöntőről pedig annyit, hogy a Somorján gyereket vállaló szülőknek akartunk kedveskedni ezzel a gesztussal, amely nagyon jó fogadtatásra talált.

Mindent egybevetve: úgy érzi, jobb, élhetőbb hely lett Somorja a felvázolt fejlesztéseknek köszönhetően?

Remélem, hogy igen, hiszen az önkormányzat nem kis erőfeszítéseket tett ennek érdekében. De amit nem sikerült megvalósítanunk, azt sem söpörjük a szőnyeg alá. A folyamatos fejlesztésben hiszünk, amely nem feltétlenül látványos, de mindenképp előremutató.

A cikk megjelen a Csallóköz Hetilapban

Hozzászólások

hozzászólás